Koronavírus miatt digitális oktatás II.

Túl vagyunk a második a héten, úgy gondolom, hogy mindenki kezd belerázódni. A múlt héten beszéltünk kicsit a Teamsről, most pedig az online “telefonos” óráim utáni tapasztalatokról szeretnék írni Neked, illetve arról, hogyan bírd rá a tanulásra. Továbbá beszéljünk kicsit arról is, hogy mától nem szabad kilépni az utcára. Vagy mégis?

Motiváljunk okosan!

Nagyon szerencsés helyzetben vagyok abból a szempontból, hogy az iskolánk tanulói és a szülők is komolyan veszik a munkát. Amikor bejelentkezünk a Teams felületére, követik az utasításokat, az óra menetére figyelnek. Ha adok ki házi feladatot, időben elkészülnek vele. A lelkesedésük és a szülők támogatása egy hatalmas csoda a mindennapokban, és engem is motivál a további munkában. Ugyanakkor mindig van egy-két gyerek, akinél van vaami nem odaillő háttérzaj, esetleg lenémít, kikapcsol, láthatóan nem dolgozik. Ezért kérlek, hogy

fogjunk össze!

Biztos vagyok benne, hogy a legjobbat akarod a gyerekeidnek, és tudod, hogy tanulnia kell. Beszélgess vele erről. Nagyobb gyerekeknél, 13-14 évtől felfelé igenis tudsz hatni az eszére. Fel tudja fogni, hogy például ha általános iskolás, közeledik a felvételi. Ha gimis, akkor közeledik az érettségi. Azt kell, hogy lássa benned, hogy nem ráparancsolsz, hanem felnőttként kezeled – helyezz rá megfelelő mennyiségű felelősséget! Beszélgess vele arról, hogy óriási dolog az, amit most véghez visz. Nem látja személyesen a tanárait, nem hallja élőben a magyarázatot, mégis képes eredményeket elérni. Biztosítsd róla, hogy ez szép teljesítmény, és a jövőben is egy hasznos tulajdonság lesz, ha az ember jól tudja beosztani a munkáját. Engedd, hogy kérdezzen tőled akár olyan tantárgyakban is, amiben nem vagy otthon! Kutakodjatok együtt a neten, bármilyen csúnyán hangzik is, de legalább telik az idő, és együtt telik. Ha van erkélyetek, vagy kertetek, akkor tanuljon/tanuljatok odakint! A friss levegő és a napsütés jó érzéssel tölti az embert. Ez nem csak a felnőttekkel van így. Az efféle töltekezés mellett ne felejtsétek el, hogy ennie is kell, talán az is jót tesz, ha tanulás közben rágcsál valamit. Legyen az valami egészséges finomság, például gyümölcs, vagy mandula, mogyoró, de most ne vond meg tőle teljesen a csokit sem! Igyon is mellette eleget, vizet, gyümölcslét, teát. Ha a kintlét lehetősége nincs most meg, akkor is gondoskodj arról hogy legyen egy nyugodt, napfényes sarok a számára.

A kisebbeknél

nehezebb megértetni, hogy szüksége van a tanulásra. Ők még csak azt látják az iskolában, hogy kötelező, hogy nyűg, hogy unalmas. Az utóbb felsoroltak azonban rájuk is érvényesek. Annyival szeretném kiegészíteni, hogy itt a felelősséget jobba kell Neked hordozni, és ha szükséges, erélyesen kötelezni a tanulásra. Úgy gondolom, hogyha a “munkakörülményeit” szépen alakítod, vagy alakítjátok ki együtt, akkor bele tud feledkezni a munkába egy kisebb gyerek is. Észre sem veszi, és máris kész van. Ahhoz, hogy örömteli legyen a jegyzetelés, készítsetek közösen új, színes füzetborítót, rendezhesse máshogyan az asztalon a ceruzáit, adj neki színes post-it-eket, amitől egy komoly irodai dolgozónak érezheti magát. A gyerekek szeretnek a felnőttek mintájára végezni feladatokat (lásd műanyag konyha), ez is segíthet abban, hogy munkára bírd.

Tapasztalatok online órán

A múlt héten említett Teams csoportban tantárgyanként tudunk órát tartani. A gyerekek is és én is bekapcsoljuk a mikrofont és a hangfalat, így halljuk egymást, és próbáljuk imitálni egy valódi óra hangulatát. Most, hogy eltelt két hét, azt vettem észre, hogy a gyerekekre rossz hatással van a bezártság. Bár az iskolában a dolgozatok és a tanárok felügyelete púp a hátukon, de az, hogy a társaikkal vannak, közösségben, örömöt okoz nekik. A tegnapi órámon alig akartak elköszönni. Beszélgettek óra után, meséltek az otthoni dolgokról, arról, hogy milyen így a tanulás. Folyamatosan azt éreztem, hogy borzasztóan hiányoznak egymásnak. Egészen meghatott a dolog, és bár kétszer elköszöntem, és az órának tényleg vége volt, én sem kapcsoltam ki a mikrofont. Beszélgettem velük, és rájöttem, hogy az ilyen szünetbeli csevejek nekem is hiányoznak.

Építs erre (is) szülőként!

A korábban említett felelősségvállalást még egy kicsit tovább tudod erősíteni motiválásra. Segítsék egymást! Engedd, hogy csetelgessen a barátaival, de biztasd arra, hogy ennek haszna is legyen. Beszélgessenek csak instagramon, aminek a használatáról itt és itt, a biztonsági beállításairól pedig itt írtam Neked. Miért ne tanulhatnának ketten hárman együtt közösen? Vagy beszélhetnének meg egy jó könyvet amit olvastak? Vagy ha megnéznek egy klasszikus filmet? Ezen a portálon például 90 filmet tettek most ingyenesen elérhetővé. De arra is fel tudod hívni a figyelmét, hogy “ugye milyen jó volt az iskolában, ahol ott vannak a barátok?” Számíts rá, hogy azt mondja, hogy nem, ott nem jó. Talán magának sem vallja be, de ha másért nem is, a társaság miatt biztosan hiányzik neki. Ráadásul a gyerekeknek van némi kötődése egy-egy kedvelt tanárhoz is, és a szívük mélyén tudják, hogy egy meghúzott határvonal vagy egy feddés tulajdonképpen értük van. Szükségük is van rá.

Akkor most nem mehetünk sehova?

Dehogynem! Kijárási korlátozás, nem pedig tilalom van érvényben, és a kettőt nem szabad összekeverni. Ami szükséges (pl. bolt, gyógyszertár, munkahely) továbbra is látogatható. Amit fontos tudni az az, hogy mikor mehetsz be az üzletekbe, mert 9-12 között például csak az idősek mehetnek bevásárolni. Tartani kell másoktól a távolságot, másfél méter a javasolt. A rekreáció viszont most is fontos. Például támogatják a kerékpározást, csak ne bolyban. Sőt, kirándulni is el tudtok együtt menni. Itt a tavasz, melegszik az idő, süt a nap. A gyerekeknek nagy a mozgásigénye, és kirándulással ez részben kielégíthető. Az a tanács, hogy ne a frekventált helyeket látogassuk és tartsunk egymástól távolságot. De menjünk, és élvezzük a friss levegőt!

#legközelebb

Most már nem tudok teljesen elszakadni a szakomtól, ha már az oktatás a téma. Jövő héten szeretnék Neked kicsit a fizika online tanításával kapcsolatban elmondani pár gondolatot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük