Szokatlan módon indult nyári szünet I.

Foglalkoztunk a tanévzárással, és ígértem, hogy a vakációról fogok írni Neked. Közben rájöttem, hogy ez a téma akkor alkot kerek egészt, ha visszatekintünk a történtekre. Szokatlan tanév, talán szokatlan nyári szünet, szokatlan helyzetek otthon és a munkahelyen. De ez is 2020 része.

Remélhetőleg ez lesz az egyetlen tanév, amikor a nyári szünet igazi búcsú nélkül indult. Március 13-án este, mikor láttam este facebookon, hogy hétfőtől nem megyünk iskolába, nagyon rossz érzéseim voltak. Aznap a gyerekekkel március 15-ei projektnap volt. Ünneplőben, szépen dolgoztak az iskola dekorációján, amit a következő héten kellett volna leszedni. Aztán bezártuk az iskolát, nem mentünk többet, és kapkodtuk a fejünket, hogy hetekig a “gyerekek nélkül” kell dolgozni. Úgy gondoltam, hogy május elején normál üzemben folytatjuk, mert hivatalosan tanmenetet is először csak április végéig kértek tőlünk. De április közepétől látszott, hogy erre a helyzetre kell berendezkedni. Akkoriban indult a blog, és eredetileg nem is ezzel akartam foglalkozni, de az aktualitások nemcsak a mindennapjaimat, hanem ezt is megváltoztatták. Amit nem is bánok, mert így talán még jobban belemélyedtem a “hogyan csináljam a lehető legjobban” dologba. Szerencsére az iskolánkban támogattuk egymást, és igyekeztünk mindent megtenni, amit lehetett,

de tudjuk, hogy nem volt tökéletes.

Biztosan lehetett volna jobban, de úgy érzem, hogy becsülettel megtartottam az óráimat, és akármikor a gyerekek rendelkezésére álltam. Ebben a helyzetben volt, hogy valakivel vasárnap este beszéltem meg egy beadandó feladatot. Vagy reggel üzenetekre keltem. Gyártottam a tananyag segédleteket, ppt-ket, feladatokat. Igyekeztem úgy számonkérni, hogy legalább minimálisan imitáljam az iskolai környezetet. Vicces is volt az egyik online dolgozatnál, mikor az egyik diákom megszólalt, hogy “valaki nem tud adni egy radírt?”

A humor mellett szívesen sírtam is volna ekkor.

Miközben az egész osztállyal ezen nevettünk, belül sírtam. A radír kérése egy teljesen hétköznapi dolog kellene, hogy legyen az iskolában. Úgy gondolom, az oktatási rendszerünk nem véletlenül olyan, hogy közel egykorú gyerekek egy helyen vannak, kapcsolatban egymással és a tanárokkal. A szociális készségek ebben az időszakban nemhogy kevésbé, de sehogyan sem fejlődtek. Volt viszont helyette számítógép meg tablet, és amint hallottam sokak számára kitört a nyári szünet. Ült otthon a gyerek, szülők esetleg dolgoztak, ő pedig nem csinált semmit. Nem tanult, nem fejlődött, ha nem volt túl jó a kapcsolata az osztálytársaival, akkor szinte semennyit nem is kommunikált.

Hiszem, hogy a gyerekeknek szüksége van közösségre!

Gyakorló pedagógusként sem mondom azt, hogy iskolába csak tanulni járnak a gyerekek. Hülyéskednek, játszanak a szünetekben, beszélgetnek, véleményt formálnak, kapcsolatokat alakítanak ki. Programokon vesznek részt, megismerik a közös ünneplés vagy megemlékezés mikéntjét. Versenyeznek, nyernek, de megtapasztalják, milyen veszíteni, ami egy olyan érzés, amivel meg kell ismerkedni, tetszik vagy sem. Ezek, és a pedagógusok erkölcsi útmutatásai együtt járnak a szaktárgyi ismeretekkel. De ehhez ott kell lenni. Együtt, a teremben.

Bevallják vagy sem – hiányzik nekik és szeretik!

A gyerekek értékelik ezeket az eseményeket. Persze van, aki kevésbé, van, aki jobban, van, akit a versenyek érdekel, van, akit a karácsonyi sütivásár, sőt, azért vannak olyanok is, akiket a tanulás. De az biztos, hogy a barátaikkal szeretnek együtt lenni. Két hét után volt az első olyan élményem a hetedikesekkel, hogy éreztem, letargikus a hangulat az online órán. Hiába nem láttam az arcukat, tökéletesen átjöttek a rossz érzések, és bevallom, aznap nem is erőltettem annyira a tananyagot. Szomorú volt ezt megtapasztalni. A nyolcadik évfolyamon pedig az egyik osztály hirtelen fejlődésnek indult a tanulásban. Kozultáltam az osztályfőnökkel, aki szerint annyira unatkoznak, hogy tanulással ütik el az időt. Ők ennek köszönhetően sokat fejlődtek, mert tény, hogy ebben az időszakban mindenki mindent időre és szépen elkészített. De májusban megjelentek az instagram posztjaikban a “hiányoztok” tag-ek. Láttam, hogy szeretnének találkozni. Visszagondolok arra, hogy az iskolában a szünetekben együtt láttam őket, szerettek együtt lenni. (Később még szeretnék írni Neked a pedagógus-diák, szülő-gyerek, pedagógus-szülő online kapcsolatról is.)

Megcsináltuk, de ne ismételjük meg

Keretbe foglalva a helyzetet, zárjuk hát le a tanévet. Remélem, magunk mögött hagyhatjuk az efféle oktatást. Szerintem azok a kollégáim, akik becsületesen foglalkoztak a gyerekekkel, jóval többet dolgoztak, mint szoktak. Te, szülőként sokszor helyettünk is helytálltál, hálásak vagyunk Neked, köszönjük! Ha szívesen megosztod a tapasztalataidat, írj nekem valamelyik elérhetőségemen! Azok a gyerekek, akik igyekeztek így is tanulni és fejlődni, most ötösre vizsgáztak felelősségből és önállóságból. Ezeknek meglesz a gyümölcse, hiszek benne. Ugyanakkor őszintén remélem, hogy soha, még hasonló sem történik a pályafutásom során, mert azt vette el tőlem, amiért a tanári hivatást választottam: hogy gyerekek között lehessek.

#legközelebb

Mostmár tényleg nyári szünet, szórakozás.

Koronavírus után tanévzárás II

Már két héttel ezelőtt, amikor a diák szlengről írtam, ígértem, hogy a tanévzárással fogunk foglalkozni. A múlt héten a ballagásokról, ünnepélyről volt szó. Remélem, a Te gyereked iskolájában is sikerült olyan megoldást találni, ami mindenkinek jó. Ha szívesen megosztod velem, vagy szeretnéd viszont látni, kommentelj itt a poszt alatt, vagy írj nekem facebookon. Most az évvégi jegy lesz a téma.

A szokásoktól eltérünk?

Mivel a koronavírus miatt az oktatás a feje tetejére állt, a számonkérések is megváltoztak. A tanárok kiírtak egy feladatot, adtak rá néhány napot, majd a visszaküldött munkák alapján értékeltek. Persze voltak más megoldások is, amik kicsit jobban közelítettek a valós oktatáshoz, például online is lehet felelni, vagy kiselőadást tartani. Szeretném Neked elmondani, hogy az így szerzett jegyek alapján nem könnyű az objektív értékelés. Amikor egy diákom, akit jól ismerek, beküld egy feladatot, amiről ordít, hogy más csinálta, nem szívesen adok rá jó jegyet. De a kezem meg van kötve, és úgy kell elfogadnom, mintha ő csinálta volna. Ez nem igazságos az osztálytársaival szemben. Vagy ott van a puskázás esete. A koronavírus alatti számonkérésekről külön bejegyzést írtam, és tudom, hogy az én megoldásom sem volt tökéletes. De igyekeztem a gyerekektől a tőlem telhető legjobban elvenni az interneten keresgélés, vagy egymás közötti információáramlás lehetőségét. Ne legyünk álszentek, ha egyszer van lehetőségük ilyen-olyan segítséget igénybe venni, a többség megteszi. Akkor most hogyan zárjam le őket?

Klasszikusan – jegy az átlag alapján

Alapvetően a tanárok átlagolni szoktak. Vannak jegyek, amik többet érnek (pl. 200%), mondjuk egy témazáró dolgozat, vagy valamilyen évvégi vizsga. De egy egy felelet, röpdolgozat, kiselőadás, órai munka, stb. 100%-os jegyként kerül a naplóba. Most, a Kréta rendszer bevezetésével az átlagolás egyszerű, mert mindig kiírja a pedagógus számára, és az alapján lehet kerekíteni. Az azonban tévedés, hogy kötelező ezt figyelembe venni, a hivatalos Kréta tudásbázist idézem:

“A Félévi/Év végi értékelés rögzítésekor a rendszer nem korlátozza a Pedagógust a értékelés adásánál, az “Átlag” érték csak ajánlás és segítség, attól teljesen eltérő érték is beállítható a Pedagógus által.”

https://tudasbazis.ekreta.hu

Tehát ez csak javaslat. Általában az iskolán belül igyekeznek a pedagógusok egységesek maradni abban, mennyire veszik szigorúan az átlagot. Ha igen, akkor lássuk be, a fent említett két probléma miatt ebben a helyzetben ez nem feltétlenül igazságos. Sőt, a becsületes gyerekek járnak rosszabbul, mert esetleg azért rontanak valamiből, mert becsületesen felvállalták, hogy nem sikerült megtanulniuk. Ha ilyen a Te gyereked is, esetleg emiatt rosszabbak a jegyei, akkor szüksége van a támogatásodra. El kell mondanod neki, mennyire büszke vagy rá, hogy saját erejéből dolgozott ezekben a hónapokban. Ha az iskola pedagógusai nem feltétlenül követik az átlagok alakulását, az egészen más jellegű problémákat vet fel, hisze a szubjektivitás egy érzelmeken alapuló valami. Ha ez áll fenn, akkor azt tudom javasolni, hogy a tanárok pedagógus énjére próbáljon a gyereked hatni, és azt bebizonyítani, hogy képes tenni a sikerért. Így akár rosszabb átlag mellett is a jobb irányba billenhet az évvégi jegye.

Az a bizonyos utolsó utáni pillanat

Pedagógusként nem igazán kedvelem, amikor a gyerekek az utolsó hét utolsó napján még a javításért küzdenek. Éppen ezért, én nem szoktam lehetőséget adni mindenkinek javításra. Mérlegelek, van-e értelme. Szerintem nincs akkor, ha a diák egész éves órai munkáján látszik az oda nem figyelés. Ha a diák átlaga egyértelműen mutat egy jegyet, amin csak több jeggyel lehetne változtatni. Ha a jegye egyértelműen tükrözi a tudásszintjét. Természetesen minden diák más és más, ahogy minden tanár és szituáció is, így ezek mellett számtalan tényező árnyalhatja a helyzetet. Azt tanácsolom Neked, hogy szülőként ne javasold a gyerekednek, hogy minden tanárnál próbálkozzon be. Nézd reálisan a gyereked egész éves munkáját! Főleg most, hogy talán sokat voltál vele otthon tanulás közben. Láthattad, mennyi energiát fektetett bele. Ha érzed, hogy most nincs helye javításnak, beszéld meg vele, mit lehetne ősztől másképpen csinálni. Ezáltal felelősségre, odafigyelésre, előre gondolkodásra neveled. Később ezért még hálás lesz Neked.

Azt is szeretném elmondani, milyen esetekben javaslom, hogy járjatok utána a jegynek, és próbáljátok javítani, akár az utolsó héten is:

  • Ha láttad a gyerekeden az egész éves akarást, munkát, kitartást, és tudod, hogy megérdemli a lehetőséget – de készülj fel arra, hogy a tanár ezt ebben a koronavírus miatti helyzetben nem biztos, hogy ugyanúgy észrevette
  • Ha a gyereked két jegy átlagának a határán van
  • Ha a jegyei javuló tendenciát mutatnak

Egy történet, amiből tanulhatsz

Ez az eset a napokban történt meg egy ismerősömmel. Fizika szakos vagyok, ez most matematikából történt, de talán a tantárgy nem is érdekes. A diák hirtelen kapott két jegyet az utolsó előtti héten, amivel pont lerontotta az átlagát ,49-re, amire a tanár a rosszabb jegyet adná. Mindig, minden esetben kell, hogy legyen oka annak, ha a pedagógus osztályoz. Ez sok minden lehet dolgozaton kívül, felelés, prezentáció, beadandó feladat, szorgalmi, sőt, órai munka is. De ha rákérdezel, vagy a gyerek rákérdez, meg tudja mondani a pedagógus, hogy mire adott jegyet. Sőt, ha megnézed a Krétában, oda is lehet mellé írni a témakört. Ha hasonló esettel találkozol, ne háborodj fel egyből, hanem beszélj a gyerekeddel, hogy mindent elkészített-e időben, felkészült-e a számonkérésekre. Ha nem jutsz vele dűlőre, bátran keresd fel a pedagógust, érdeklődj, mire kapott a gyereked a tanév végén rossz jegyet. Ha kiderül, hogy tévedés, megnyugodhatsz, ha pedig az derül ki, hogy a gyereked valamit elfelejtett, nevezhetjük az esetet tanulópénznek. De egy biztos: egyből elfogadni nem kell, kérdezni mindig lehet!

#legközelebb

Mire a következő bejegyzéshez érek, már elkezdődik a nyári szünet. A vakációval kapcsolatban szeretnék írni Neked.

Koronavírus miatt digitális oktatás I.

A múlt héten elkezdtünk foglalkozni a a koronavírus miatti iskolabezárással. Azóta eltelt egy hét, ami szerintem a kapkodás hete volt. Ezen a héten megosztom Veled gondolataimat és tippjeimet a témában. Te szülőként, én pedig pedagógusként benne vagyunk most ebben, és egyetlen dolog a lényeg: hogy segítsünk a gyerekeknek úgy haladni a tanévvel, hogy produktív időszak következzen.

Mi történt?

Orbán Viktor múlt hét péntek este bejelentette, hogy hétfőtől a gyerekek nem látogathatják az oktatási intézményeket, a tanítás digitálisan folyik tovább. Be kell látnunk, hogy mi, pedagógusok nem voltunk erre a helyzetre sem felkészülve, sem kiképezve, így nagyon döcögősen indult a hét. A magyar pedagógusok között sok idős van, sok nyugdíjhoz közeli, akiknek koruknál fogva problémát okoz a digitális átállás. Látom az idősebb kollégáimon, hogy igyekeznek tartani a lépést, és mindent megtesznek a gyerekekért. Hiszen míg a társadalom egy része valami olyasmit képzel rólunk, hogy most lábunkat lógatva csücsülünk otthon, épp ellenkezőleg – sokkal többet dolgozunk. Az idősebbek azért, hogy megismerjék azokat az online felületeket, ahol most folyni fog a munka. A fiatalabbak pedig azért, mert rajtunk van az a nyomás, hogy mindennek színesnek és csili-vilinek kell lennie, közben segítsük az idősebb kollégákat. Itt van állítólag a kezünkben minden ahhoz, hogy tudjunk így tanítani.

De mit érzünk mi közben?

Nem mehetek el amellett, ami a háttérben van. Tudom, hogy Neked szülőként most nehéz, mert a tanítás feladata részben rád hárul. Tudom, hogy rengeteg helyről ömlik a tananyag és a lecke, talán a tanárok között is különbség van az iskolán belül. Mi köszönjük, hogy segítesz. Köszönjük, hogy ha még bejársz dolgozni, este még le tudsz ülni a kémiai reakció szimulációját segíteni értelmezni. Köszönjük, ha otthon, home office-ban vagy, és a saját munkahelyi géped mellett a másik szemeddel az övét nézed, miközben videóbeszélgetésben van a matektanárával, és az íróasztalod körbe van pakolva vonalzóval és körzővel. Megértjük, ha belefáradsz. De szeretném kérni, hogy Te is értsd meg, hogy mi is most ismerkedünk a rendszerrel, és nekünk sem könnyű ez a helyzet. A munkánknak azt a részét vették el tőlünk, amiért szeretjük. Nincsenek velünk szembe csillogó szempárok, mosoly, nevetés, poénok. Azért szeretek tanítani, mert körbevesznek a gyerekek, és átélem azt az élményt, amikor látom, hogy valamit megért. Vagy odaszalad hozzám valami kis aprósággal. Most pedig egész nap egy képernyőt látok, és bizony van, hogy 10 órát dolgozom egy nap. Mert eddig tudtam hogy milyen osztálytermi szituációkra kell felkészülnöm egy feladatnál. Most viszont fogalmam sincs, ki ismeri az adott honlap kezelését, kinek milyen gyors az internete, kinek van mikrofonja, ki beteg vagy álmos, kinél van áramszünet, ki figyel és ki nem.

Kapcsolattartás koronavírus idején – Microsoft teams

A mi iskolánk a krétán kívül a Microsoft teams-t használja kapcsolattartásra. Az elmúlt egy hét alapján összeszedtem néhány dolgot Neked erről. Ha Ti is használjátok, azt javaslom, hogy ne vesszetek el teljesen a funkciókban. Attól, hogy az oldalon annyi applikáció, és lehetőség van, nem muszáj mindent használni. A kevesebb néha több. De főleg átláthatóbb.

Előnyök

  • Email cím + jelszó, és máris használható
  • Átlátható, modern, letisztult, kezelőbarát felület
  • Csoportok alakíthatók
    • Akár az adminisztrátor, akár a pedagógus alakíthat magának csoportot, például az egész osztályát egyben látja
    • A csoporton belül vannak úgynevezett csatornák, ahol az adott csoport tovább bontható valamilyen szisztéma szerint, pl. csoportmunkához, témakörhöz
    • Videókonferenciák indíthatóak a csoportban, akár előre ütemezve, akár azonnali hívással
    • A csoport számára létrehozható egy háromrészes jegyzetfüzet: tanár+minden diák látja és szerkesztheti, tanár+egyesével látják a diákok csak a sajátjukat+szerkeszthetik, tanár szerkesztheti+diákok megnézhetik
    • Fájlok tölthetőek fel a csoportba, akár úgy hogy a diákok is szerkeszthessék, akár úgy, hogy ők csak megnézhetik
    • Feladat adható ki, határidővel, javítási és értékelési lehetőségekkel
    • Microsoft alkalmazásokkal kompatibilis, de számtalan egyéb is csatolható hozzá (na, itt nem szabad túlzásokba esni)
  • Csevegés menüpont, ahol az iskola dolgozói és diákjai akár egyesével, akár csoportos chatben tudnak kommunikálni
  • Értesítés érkezik, ha valaki reagál egy bejegyzésedre, vagy válaszol rá

Hátrányok

  • Van, ami angol
  • Ha bejegyzés érkezik egy csoportba, sötétebbre vált a csoport neve, de ez nehezen észrevehető
  • A naptár funkció jelenleg nálunk nem működik megfelelően, ne jelennek meg az előre beütemezett videókonferenciák

Amit láttam működés közben

Én nagyon meg vagyok elégedve ezzel a programmal. Vannak kollégáim, akik szerint össze fog omlani a rendszer, mert nem fogja bírni a terhelést, ezért más platformot választanak. Ezt nem tartom jó ötletnek, szerintem ha egy iskola döntött valami mellett, akkor egységesnek kell maradnunk. Mindig benne van a pakliban, hogy napokig azért nem tudsz tanulni a gyerekeddel, mert az adott oldal nem tölt be, az internetszolgáltatódnál gondok vannak, még sorolhatnám. Nagy része magyar nyelvű, a színei nem túl élénkek, a betűtípus jól olvasható. Nem volt még velem olyan, hogy ne tudtam volna elküldeni valamit, amit szerettem volna. Eddig a 7. és 8. évfolyamra koncentráltam, ott a gyerekek visszajeleztek, hogy látják, amikor írok, meg tudják nyitni a linkeket, le tudják tölteni és megnézni a fájlokat. Tudtak üzenetben válaszolni, tudják kezelni az oldalt. A csevegés menüpontban könnyű tartanom a kapcsolatot a kollégáimmal, de volt olyan gyerek, aki meg tudott keresni egy adott problémával, és könnyen meg tudtuk oldani. Van mobil applikáció is, androidra és almára is, én letöltöttem a telefonomra, és ott is mindent ugyanúgy tudok intézni, mint laptopon. Beállítottam, hogy kapjak értesítéseket, így az üzenetek még gyorsabban eljutnak hozzám. De ez a funkció kikapcsolható, sőt, állítható is – legyen pihenőidőszak, beállítottam, hogy este héttől másnap reggelig ne kapjak értesítéseket, így nem pittyeg folyamatosan a telefonom.

Javaslatok, ha a koronavírus alatt a gyereked Microsoft teams-t használ

  • Nézd meg, minden tantárgyhoz van-e csoport számára, vagy csevegés, nehogy lemaradjon valamiről
  • Tanítsd meg rendszerezni – a feladatok ömlesztve jönnek, le kell jegyezni. Van google naptára, amit rendszeresen használ? Vigye fel oda a határidőket! Szépen vezeti a leckefüzetét? Kicsit át kell gondolni, mit hogyan lehet most beleírni, de hadd folytassa! Használjon különböző színeket, vagy jelöléseket adott tantárgyhoz az alapján, ahogy számára átlátható! Van egy szép füzete, amit mindig magánál hord? Készítsen egy részéből határidőnaplót, színekkel, rajzokkal! Rengeteg ötlet van a youtube-on
  • Ha nem szeretnéd, hogy össze-vissza kattintgasson, segíts neki megismerni a felületet, például a Microsoft saját ismertetőjével, amit itt érhetsz el
  • Érdeklődj a tanároknál, hogy mindenki itt fogja-e küldeni és bekérni a feladatokat, vagy kell más oldalt is használni
  • Kukkants bele a füzetébe, hogy vezeti-e, ha nem, nézd meg az online füzetet az adott csoportban

#legközelebb

Van élet a Microsoft teams-en túl is. Legközelebb beszélek Neked az online órák megtartásával kapcsolatos tapasztalataimról. Hogyan segítsük a gyereket, hogy a koronavírus miatti digitális oktatásban ne a szünetet és láblógatást lássa?

Koronavírus és iskolabezárás

Bár ígértem, hogy az internet veszélyeivel folytatjuk, most biztosan jobban foglalkoztat, hogyan fog tanulni a gyereked a következő időszakban, mert az iskolák bezárnak a koronavírus miatt.

No antibiotikum!

Először is fontos tudni, hogy ez egy vírus, aminek több típusa is van. Valószínűleg valamilyen állatról terjedt az emberre, és Kína felől érkezett, és sajnos egyelőre nem ismert olyan gyógyszer, ami a COVID-19 -et vagyis a koronavírust célzottan gyógyítja. Erről itt olvashatsz. Nem várhatjuk el, hogy felüti a fejét egy új betegség, és azonnal jön egy csodabogyó, és mindenki meggyógyul. Helyette most az elővigyázatosságra kell törekednünk. Ugyanakkor a tudósok nem tétlenkednek, és az ELTE TTK dékánjának vezetésével igyekeznek megtalálni azt a fehérjét, ami a fertőzöttek gyógyítására alkalmas. Ahogy a cikkből is kiderül, még évekbe telhet ennek forgalomba hozatala, és nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy

ne várjuk a szokásos antibiotikum kúrától a kívánt hatás elérését.

Akárkivel beszélek betegségről, mindig oda lyukadunk ki, hogy “az orvos felírt egy lórúgás antibiotikumot”. Azonban ahogy itt is olvasható, ez a gyógyszertípus nem alkalmas vírusok megfékezésére.

Akkor mit tehetünk?

Most szeretnék kicsit átevezni az oktatás helyzetére. Hála a médiának, a gyerekek rengeteg mindent hallanak a koronavírusról. Olyannyira, hogy magát a nevét is én először tőlük hallottam. Kötelességemnek éreztem utánanézni, és egyből érzékeltem, hogy egyes információk hangsúlyosak náluk, mások viszont mintha eltűnnének a süllyesztőben. Ezért nem szabad haragudni a gyerekekre, alapvetően úgy vannak kitalálva, hogy sokmindent nem értenek, amit igen, azt meg félre. Viszont a félreértés olyan gondolatokat szülhet, mint például “utálnunk kell a kínaiakat”, vagy “mind megfogunk halni, hahaha”, esetleg félelmet. Szülőként az az elsődleges feladatod, hogy beszélgess vele a témáról, hallgasd meg a kérdéseit. Lehet, hogy olyanokat fog kérdezni, ami neked teljesen evidens, és eszedbe sem jutna, hogy meg kell válaszolni. Én megkaptam a héten azt a kérdést, hogy ha földet eszünk, tényleg védve vagyunk-e a koronavírustól. Mindezt egyszerűen azért, mert az interneten sok hülyeség kering, és Neked kell Vele tisztázni, hogy mit kell komolyan venni, és mi az ami “vicc”, már ha ez utóbbi beleillik ebbe a fogalomba. Miközben beszélgettek,

vedd őt komolyan!

Lehet, hogy fél. Ekkor meg kell nyugtatnod, és megértetned Vele, hogy rengeteg mindent tehet a megelőzés érdekében, de semmiképpen ne nevesd ki a félelmeit. A szokásos módszerek most is élnek: ne nyúljon szeméhez és szájához, mosson kezet ha megérkezik valahová, evés előtt, ha utazott tömegközlekedésen. Most ne ölelgesse és puszilgassa annyira a barátait mint szokta. Mutass neki jó példát! A gyerek nem azt csinálja amit mondasz neki, hanem amit lát Tőled. Ha odafigyelsz a védekezésre, akarva-akaratlanul is eltanulja Tőled. Nálunk kötelező volt megnézetni az osztályokkal a helyes kézmosást bemutató rövidke videót, amit belinkeled Neked.

Iskolabezárás a koronavírus miatt

Az én szubjektív véleményem az, hogy most nincs jó döntés. Ha bezárják, akkor nehéz megoldani a tanév folytatását, ha nem, akkor veszélynek tesszük ki a gyerekeket, mert egymással, tanárokkal, idegenekkel a buszon sokat vannak egy légtérben. Mikor a korlátozások a hét közepén megkezdődtek, az egyetemeket bezárták, várható volt, hogy a közoktatásban is változás lesz. Március 16-ától a gyerekek nem látogathatják az intézményeket, távoktatásra kell átállni a koronavírus miatt.

Összefogás, lehetőségek, aggályok a távoktatással kapcsolatban

Először is ne minősítsük a helyzetet, fölösleges akadékoskodni. Ez van, meg kell oldanunk. A gyerekeink érdekében. Ugyanakkor pedagógusként vannak aggályaim a dologgal kapcsolatban, és munkánk segítése érdekében, most nagy szükségünk van Rád. Amikor nem tudunk ott lenni a gyerekek mellett, és felügyelni, hogy dolgozzanak, hajlamosak elsumákolni a dolgokat. Nem tudom még, hogy milyen módszerrel fogom oktatni a fizikát a jövő héttől, de az biztos, hogy önszorgalomból nem fognak úgy dolgozni, mint órán. Kérlek, hogy értesd meg a gyereke(i)ddel, hogy ez nem tanítási szünet. Aki most lemarad, annak később kell pótolnia, olyan ez, mintha tényleges betegség miatt hiányozna. Beszélned kell Vele róla, és kicsit sajnos felügyelni is a dolgot. Minden gyerek más és más, és vannak, akik eleve szorgalmasak, most sem lesz gond velük. De mind tudjuk, hogy van, akit noszogatni kell, és most ez a noszogatás kicsit nagyobb százalékban hárul Rád. Emellett kisebb korban a felügyeletet is meg kell oldani. Idősebbekre veszélyes a koronavírus, ezért az a javaslat, hogy ne a nagyszülő vigyázzon a gyerekekre. Helyette érdemes összefognod a többi szülővel az osztályban, vagy ha van nagyobb testvér, akkor megbeszélned vele, hogy most többet kell ebben segíteni.

Természetesen az összefogás is beindult. A személyes facebook falam tele van jobbnál jobb ötletekkel különböző pedagóguscsoportoktól. Sőt, még egyetemista/tanárszakos/pedagógus összefogás is indult, mert szeretnék támogatni az oktatást. A Mozaik kiadó ingyenesen elérhetővé tette a tankönyveit, amikhez egyébként licensz megvásárlása szükséges. Feltétlenül ajánlom, hogy nézz fel a mozaweb oldalára. Én a mindennapi oktatásban is szeretem használni, mert a tankönyveik nagyon érthetőek, nagyon jó feladatok vannak, ráadásul rendelkeznek animációkkal, videókkal is, amit a könyv szélén látható ikonokkal érhetsz el. Az alábbi videó elmagyarázza, hogyan tudod jelenleg használni a könyveket, kipróbáltam, nekem tökéletesen működik.

Mivel az oktatás mára már eleve elég sok eszközt használ az online világból, a tanárok és diákok rendelkezésére áll például prezentációs szoftver, kapcsolattartási platform, számonkérési lehetőség. Ezekből bemutatok néhányat. Látva a kollégáim lelkesedését biztos vagyok benne, hogy mindenki a lehető legtöbbet igyekszik kihozni a helyzetből.

  • Prezi (prezentáció készítés színesen, látványosan, sablonokkal, nyilvánossá tehető)
  • Redmenta (számonkérési lehetőség különböző feladattípusokkal, megosztható nyilvánosan vagy csak egyes személyekkel)
  • Socrative (angol nyelvű feladatlapkészítés)
  • Google szolgáltatásai (drive-on keressztül táblázatok, diasorok, word dokumentumok, videók, képek oszthatóak meg egymással email cím vagy link segítségével)
  • Facebook (használjuk ki a közösségi médiát kapcsolattartásra, például privát csoportot létrehozva, ahol csak a tagok látják a bejegyzéseket)

A felsoroltakon kívül számtalan lehetőség létezik, regényt is írhatnék róla. Ha gondod van a használatukkal, bátran írj nekem az elérhetőségemen, vagy tudasd velem, ha jó lenne egy külön bejegyzés az alkalmazásukról.

#legközelebb

Most kicsit kiléptünk az instagram témából, de nem baj. A következő héten lesznek tapasztalatok a távoktatással kapcsolatban. Ezeket szeretném majd megosztani Veled. Közben Te is látod majd, hogyan alakul a dolog a gyereked iskolájában, írd meg, ha szeretnéd megosztani a többi szülővel.